Péter Ágnes 1978-ban végzett a
Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. Művészete igazán azonban csak
a nyolcvanas évek közepén teljesedett ki, ekkorra vált karakteressé
kifejezésmódja, és lelt rá meghatározó motívumára, a fokozatosan
vékonyodó, tűhegyes oszlopra.
Ha egy pillantást vetünk az elmúlt évtízed szobrászatára,
megállapíthatjuk; hogy igen sokszínű volt, számos irányzat együtt élése
jellemezte. Meg mindig meghatározó volt a jó évtízeddel korábban
debütáló újkonstruktivista-minimal artos irányzat, melyet azonban ebben
az időszakban már a Csiky-iskola második geperációjának (Friedrich
Ferenc, Klicsu Lajos) tagjai képviseltek Az évtized közepétől velük
párhuzamosan dolgoznak az újkonstruktivizmussal teljesen ellentétes -
színes, expresszív, archaizáló new wave szobrászok, Chesslay György és
Mata Áttlla. Ugyan csak ebben az etapban kezdenek fellépni közösen a
Samu Géza vezette Fáskör Huber András, Orosz Péter, Varga Géza Ferenc
tagjai. Szintén ez időben indul az ötvenes évek rekvizitumait
felhasználó, egyéni, irónikus kerámiaplasztikákat készítő installáció művész, Kicsiny Balázs, továbbá a klasszikus orosz konstruktivista
hagyományokhoz kapcsolódó, a szerkezetes formákat antropomorfokkal
ötvöző Gaál Tamás pályája.
Péter Ágnes szobrászata jól demonstrálja a honi művészetünkben
közkedvelt, meghatározó konstruktivista kifejezésmód átalakulását -
átértékelődését: a minimal és a geometrikus elemekre - kockákra és
derékszögekre - épülő kifejezésmód elsorvadását, iIletve az
installációs effektusokat és a szerkezetet hangsúlyozó, formalilag
gazdagabb alkotásmód kiteljesedését. Péter Ágnes kifejezésmódjában
mindez úgy jelentkezik, hogy megtartja kompozícióiban a hangsúlyos
szerkezeti elemeket, de kerüli a derékszögeket, megmozgatja a
felületeket úgy, hogy gyűri az anyagot, továbbá a térben építkezik
Legszemléletesebben azonban úgy tudnánk bemutatni szobrászatát ha
alaposabban megismerkednénk néhány alkotásával. Siklóson készítette
1986-ban két és fél méter magas sómázas kerámia-plasztikáját, mely
több kisebb-nagyobb, földből kinövő, fokozatosan elvékonyodó oszlopból
áll. Ez az environment sajátos formaritmusán túl a sómáz színezte
felületekre épül, ezek adják meg a plasztika karakterét. A sómáz olyan
technikai eljárás, melynél a tűz járása befolyásolja a máz színét és
vastagságát. Ebben az égetési folyamatban igen jelentős szerepe van a
vélettennek, e technikával nem kivitelezhető két egyforma alkotás.
A mű mely a pécsi Kerámia Biennálén Is szerepelt, Péter Ágnes munkáinak
egyik prototípusa. Ha tüzetesebben szemre vételezzük, akkor
megfigyelhetjük, hogy az alacsonyabb és maga sabb tűhegyes oszlopok
négyzetes formában rendezettek, és alacsony, kör alakú fal védi őket.
Olyanok ezek a rétegesen felrakott kerámianyársak, mint a fordított,
felfelé növekvő cseppek. A plasz tika teljesen belesimul környezetébe, a
természetbe, mint valami archaikus oltár vagy történelem előtti
kultuszhely.
A FényX (1992
címetviselő monumentum Győrben született. Ezen alkotásnak is a központi
eleme egy körrel megerősített kereszt talapzatnak a közepéből kinövő
két méter negyven centiméter magas, hegyes oszlop. Az egész konstrukció
olyan, mint egy tengelyével az ég felé meredő, földre fektetett
négyküllős kerék. Sokat lehetne írni a kereszt és a kör teljességre
utaló szimbolikus jelentéséről, és az elvékonyodó forma az oszlop eget
összekötő vagy prózaibb, útkijelölő szerepéről. E szobornak és
bemutatott társainak van bizonyos kozmikus jelentésük, de emellett
megidézik a konkrét hétköznapi, ipari tárgyakat Is. Péter Ágnes
szobrászata itt lép túl a hagyományos újkonstruktív minimal
alkotásmódon, ugyanis az ő plasztikái nem csak az anyag felületének a
szépségét, ipari jellegét vagy a konstrukciót demonstráló plasztikák,
mint mondjuk Csiky Tibor vagy Bohus Zohán munkái, hanem mitikus
objektumok is, és ebben az értelemben már a posztmodern kor szülöttei.
Az ezredvég szobrászainak programja bizonyos tekintetben minimal
program. Péter Ágnes is kevés motívummal dolgozik, de e néhány formával
és anyaggal, acéllal, vassal, ólommal stb., egyszerre titokzatos és
természet fölöttire is utaló alkotásokat hoz létre, így lép túl a
hagyományos, újkonstruktivista szobrászaton.
Lóska Lajos |